4. számú program:

A városi erdészet kihívásai síkvidéken a pesti oldalon

Maximális létszám: 90 fő

Útvonal: autóbusszal Gödöllő - Budapest. XVII. - Budapest. XVI. - Gödöllő kb. 60 km, a programhelyszíneken gyalogosan kb. 3 km.

A Pilisi Parkerdő Zrt. városierdő szemléletű erdőkezelésének alapkoncepciója, hogy háttérbe helyezi az erdő gazdasági funkcióit, míg az erdő rekreációs, védelmi és esztétikai funkciói előtérbe kerülnek. Különleges kihívást jelent ez a pesti oldal jellemzően telepített, idegenhonos fafajokból álló, lakott területek közé szorított erdőfoltjaiban, ahol a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelések feltételei csak korlátozottan állnak fenn. A Főváros pesti oldalán célunk az erdők természetességének fokozása, a vegyes korosztályösszetétel kialakulásának elősegítése, valamint a potenciális természetes erdőtársulásból hiányzó jellemző fa- és cserjefajok repatriálása.

A városi erdőkezelés során fontos szempont a klímavédelmi és ökoszisztéma szolgáltatások folyamatos biztosítása a nagyvárosi életkörülmények fenntartása, javítása érdekében, továbbá kiemelt fontosságú a kerületi önkormányzatok és az erdészet együttműködése, mely jelentős közjóléti fejlesztések elvégzését és fenntartását teszi lehetővé.

A Keresztúri-erdő közjóléti fejlesztésére 2019-ben került sor Rákosmente Önkormányzatával történő együttműködés keretében, melynek célja a kerületi lakosság számára a területről korábban szinte teljesen hiányzó erdei sport és rekreációs lehetőségek biztosítása volt.

Ennek megfelelően az erdei sportok szerelmeseinek kialakításra került egy 4,2 kilométeres futókör, egy állandó pontos tájékozódási futó pálya, egy erdei focipálya, valamint egy szabadtéri edzőpark.

Az erdei pihenés – kikapcsolódás fő helyszíneként parkerdei berendezésekkel ellátott két erdei tisztás létesült, melyekhez erdei sétaúthálózat, valamint egy 15 állomásból álló interaktív tanösvény is csatlakozik. A kihelyezett táblák a terület és a szomszédos Új Köztemető élővilága mellett az 1944-ben kiépített védelmi rendszert, az Attila-vonalat, Pest XVIII–XX. századi határköveit és az erdősítés történetét, illetve a temető 301-es parcelláját, az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatainak nyughelyét mutatják be. Érdekességük, hogy a rajtuk lévő QR-kódok leolvasásával hang- és videófelvételek segítik az információszerzést. A közjóléti fejlesztés részeként megtörtént az erdőterület kulturált megközelítését lehetővé tevő parkoló kialakítása is.

2021. évben pedig a XVI. kerületi önkormányzattal történő együttműködés keretében a pesti oldal egyik legújabb zöldterületi fejlesztéséhez kapcsolódóan megépült a 27 méter magas, fa szerkezetű, Naplás-tavi kilátó, mely mára az erdőlátogatók kedvelt célpontja lett. 

Így épült a Naplás-tavi kilátó

https://www.youtube.com/watch?v=QfFp5P3Wpc8