VÁNDORGYŰLÉS

Médiatámogatók

FatájForestpress

1884

Az első

A meghívó a következő felhívást tartalmazta, mely az Erdészeti Lapok 1884. évi júliusi számában jelent meg Tisza Lajos elnök tollából:

Az Országos Erdészeti Egyesület folyó évi rendes közgyűlését Pécs sz. kir. város közönségének meghívása folytán szeptember hó 15., 16. és 17-ik napjain Pécsen és környékén tartja meg…”

Az egyesülettől független okok miatt, az eredetileg Keszthelyen megrendezésre kerülő 1884. évi közgyűlés új helyszínen, Pécsen került megtartásra, – de az elsődlegesen kitűzött célt az új helyszín is elérte – az erdészeti szakma így is megismerhette a Dunántúl erdőgazdasági viszonyait.

Ma már ez nem annyira magától értetendő, de akkoriban természetesnek számított, hogy a közgyűlés alkalmából a vasúti igazgatóságok, illetve a cs. k. szab. dunagőzhajózási társulat forgalmi igazgatósága díjkedvezményt biztosított a részt venni szándékozó tagoknak. A megnövekedett utaslétszám miatt plusz szerelvényeket csatoltak a menetrendszerinti járatokra.

Szeptember 14-én, fél öt körül érkeztek meg a vendégek a pécsi vasútállomásra. Népes küldöttség fogadta Tisza Lajos elnökkel érkező vendégeket. Városunk nevében a polgármester, Aidinger János kir. tanácsos köszöntötte az elnököt és az egyesület tagjait. Kölcsönös rokonszenv, tiszteletadás jellemezte a találkozást, hiszen Tisza Lajosnak elévülhetetlen érdemei vannak a kiegyezés előkészítésében, 1871-től közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1873. december 19-i lemondásáig, szolgálataiért 1883-ban grófi címet kapott. 1875-től, Budapesten 1898-ban bekövetkezett haláláig az Országos Erdészeti Egyesület elnöki címét is viselte. Az egyház is képviseltette magát dr. Feszti Károly kanonok által, aki dr. Dulánszky Nándor megyés püspök nevében szólt a tagokhoz. A pécsi sajtó jó előre beharangozta a közgyűlést, így a fogatokon végigvonuló, majdnem 100 fős társaságot nagy figyelem kísérte. A nap hátralévő része a Scholcz-féle sörcsarnok termében zajlott egy ismerkedési estély keretében, muzsikaszó kíséretében.

A másnapi közgyűlés a városháza tanácstermében került megrendezésre. A közgyűlést Tisza Lajos elnök nyitotta meg, beszédében összefoglalta az elmúlt 3 év egyesületi működését, hiszen az akkori igazgatói választmány mandátuma a közgyűlésen lejárt. A következő napirendi pontok szerint történt a tanácskozás:

• Az egyesület titkára, Horváth Sándor tartott beszédet és egyben beszámolót az egyesület előző évi közgyűlése óta eltelt időszakról, amit a közgyűlés helyeslően elfogadott.

• Az 1883-dik évi számadások felülvizsgálata és az 1885-dik évi költségvetés megállapítása volt a közgyűlés következő napirendi pontja. Az igazgató választmány által megválasztott albizottságon túl, a közgyűlés is választ egy bizottságot, mely a pénzügyi vizsgálatot végrehajtja az egyesület működésével kapcsolatban, majd beszámolót készít. A tagok megválasztása megtörtént a napirendi pont alapján. A számadás és a jövő évi költségvetés elfogadása a közgyűlés későbbi időpontjában történt.

• Az új igazgató választmány (egy elnök, két alelnök, harminc igazgató választmányi tag) megválasztása titkos szavazás útján történt. A szavatok összeszámlálását egy 3 tagú bizottság végezte. Az eredmény kihirdetéséig a közgyűlés folytatódott.

• 1867-ben a Pozsonyból Pestre áthelyezett Egyesület bútoraival, felszerelésével, Könyvtárával különböző bérleményekben került elhelyezésre. A mindinkább emelkedő költségek terheitől csak úgy menekülhetett meg az egyesület, ha egy állandó helyiséget biztosít működéséhez. Az egyesület vezetése részéről már 1869-ben felmerült ez a gondolat, de igazán a közgyűlés elé csak 1883-ban került. A kezdetben egy szerényebb ház megszerzése helyébe, egy nagyobb, több igényt kielégítő középület emelése lépett előtérbe. Az igazgató választmány talált is egy megfelelő telket (1030-as helyrajzi sz.), melyet már régóta meghirdették eladásra. A javaslatot a telekvásárlásra és az azon létesítendő épület tervezésére a közgyűlés jóváhagyta. Czigler Győző építész tervei által készített épület 1886. december 12-én ünnepélyes közgyűlés keretében történt felavatásra.

• Az erdészeti szakirodalom felülvizsgálatával kapcsolatban elhangzó beszéd után, a javasolt téma (a magyarhoni tölgyfafajok vizsgálata, elterjedése, a tölgyesek apadási okainak a tanulmányozása, stb.) a Deák Ferencz irodalmi alapítvány 1885-dik évi kamataiból kitűzendő pályakérdés tárgyában elfogadásra került.

• A tárgyalásra kitűzött szakkérdések megvitatása.

A kitűzött szakkérdések tárgyalása közben kihirdették, hogy 89 egyöntetű szavazattal újraválasztották Tisza Lajost elnöknek, illetve az új igazgató választmány tagjait egyénként felolvasták. A régi új elnök a közgyűlés folytatását elnapolta holnapra.

A közgyűlés lefolytatása után a Hattyú vendéglő nagy termében 200 személyre terített díszebéd várta a vendégeket. Pezsgős koccintás mellett különféle köszöntők hangzottak el, az országos főerdőmester, Bedő Albert szavai a következők voltak:

„Isten éltesse Pécs városának minden polgárát, jólétben, gazdagságba! Isten éltesse Pécs város polgármesterét.”

Az ebéd után a vendégek a Zsolnay gyárat tekintették meg, majd egy sátortáboros mulatságon vettek részt.

A közgyűlés útja szeptember 16-án a pécsi püspöki uradalom erdeibe, Szt-Lászlóra vezetett. Az első állomás a Zobák nevű falu püspöki erdőőri lakjánál volt, ahol a kertben feltálalt villás reggeli várta a tagokat. Innen Szt-Lászlóra indultak tovább, egy kicsi vadászkastélyhoz, ahol a szakmai kérdések megvitatásával folytatódott a közgyűlés.

• A jövő évi közgyűlés helyszínéül Budapestet választották.

• A jövő évi közgyűlés tanácskozási tárgyaira nézve egyetlen téma került kijelölésre az idegen honos fafajok tekintetében, míg a többi tárgypontra az igazgató választmány tett egy későbbi időpontban javaslatot.

• Több indítvány is beérkezett az egyesület céljainak az előmozdítása érdekében. Az elsőt Pisó Cornél egyesületi tag nyújtotta be, hogy az egyesület felhívást tegyen közzé, melyben felkéri a fakereskedőket, erdőbirtokosokat, hogy az építendő székházhoz biztosítsanak – saját kereteikhez mérten – faanyagot. A közgyűlés az indítványt helyeslően elfogadta. Piskó Cornél még egy indítványt benyújtott, melyben kerületi bizottságok felállítását szorgalmazta, amik az új létesítendő székházban kialakításra kerülő múzeumhoz gyűjtene tárgyakat. A közgyűlés helyeselte az indítványt, de későbbi időpontra tette át a végső döntést a kérdésben, amikor a székház ügye biztossá válik.

Hómann Bálint egyesületi tag felvetésében az Erdészeti Lapokban egy állandó rovat (Kérdések és feleletek) bevezetését kezdeményezte, mely elfogadásra került.

Az ebéd elfogyasztása közben dr. Dulánszky Nándor pécsi megyés püspök örökérvényű, máig igaz gondolatokat fogalmazott meg:

„A ki az erdőt műveli, az emberiség leghasznosabb czéljait mozditja elő, a ki pusztitja, pusztitja a culturát is, mert a hol nincsen erdő, ott nincsen az embernek helye.”

Zajos éljenzés fogadta a püspök szavait. A kirándulást követően este a színházban jótékony célra koncert és színielőadás volt. Másnap gyalogszerrel indultak neki a vendégek a Mecsek lankáinak a felfedezésére, melynek célállomása Lapis volt. A közgyűlés harmadik ülése itt folytatódott. A közgyűlés zárása előtt elfogadásra került az egyesület pénzügyi mérlege és a jövő évi költségvetése.

Szeptember 18-án délelőtt 11 órakor az egyesületi tagok a vasútállomáson gyülekeztek, a házigazdák kíséretében. Az Erdészeti Lapok 1884. évi októberi számában Blés Nándor beszámolója alapján kiderül, a vendégek érzékeny szívvel vettek búcsút, örömmel emlékeztek vissza az eltöltött napokra, a kirándulásokra, amit Pécs városában és a környékbeli erdőkben tettek.

A RENDEZVÉNYIG

00
nap
00
óra
00
perc

PARTNEREK

Mecsextrém ParkNaturalePécs2010