1935A harmadik  .
Az Országos Erdészeti Egyesület éves rendes közgyűlését 28 év után ismét Pécsen tartotta meg. Június 28-án délben érkeztek meg a vendégek a pécsi vasútállomásra. A négy órára kiírt közgyűlés előtt a tagok Pécs különböző éttermeiben elfogyasztottak egy ebédet, illetve elfoglalták szálláshelyeiket. A közgyűlés a lentebb közölt Erdészeti Lapok 1935. évi májusi számában megjelent meghívó alapján közölt tárgysorozattal zajlott le. A közgyűlés megnyitása előtt Waldbott Kelemen báró, elnök köszöntötte nyugdíjba vonulása előtt Papp Béla miniszteri tanácsost, az erdészeti főosztály vezetőjét. • Waldbott Kelemen báró elnöki beszéde nyitotta meg a tanácskozást. Az elnöki tisztséget Hadik János gróftól vette át 1933-ban és 1945-ig töltötte be. A Selmecbányáról induló hagyományok, mintha sérülni látszottak volna a közgyűlésen, és a széthúzás jeleit lehetet tapasztalni. Többen nem jelentek meg a közgyűlésen és az utcán, illetve a sajtón keresztül fejezték ki nemtetszésüket az erdőgazdaságban folyó munkákkal kapcsolatban. Az elnök beszédében külön hangsúlyozta az összetartás fontosságát: „…Szeretném ez alkalmat felhasználni arra, hogy az egyesület összes tagjainak figyelmét külön felhívjam az összetartásra, az együttérzésre és a bajtársi szellem ápolására és ne hagyjunk éket verni közénk idegen befolyások által. ...”. A negatív propaganda nem érte el célját, hiszen Pécs kedves vendégszeretettel, és sok testi-lelki jóval halmozta el a tagokat. Az elnöki beszéd kiemelte az új erdészeti törvény megjelenését, mely augusztus 1-től lépett életbe. • Jelentés az egyesület működéséről a legutóbbi közgyűlés óta, melyet az egyesület ügyvezetője (titkára) Bíró Zoltán prezentált a hallgatóság felé, mely elfogadásra került. • Jelentés az 1934. évi számadások megvizsgálásáról és az 1936. évi költségvetés megállapítása, mindkettő elfogadásra került. • Tizenhat választmányi tag megválasztása megtörtént a szavazatok kihirdetését követően, mégpedig tízötnek 1936. január 1-től 4 évre, egynek a közgyűlés napjától 1937. december 31-ig terjedő időszakokra. • Egy indítvány érkezett be az egyesület szabályainak megfelelően, amelyben támogatást kértek arra vonatkozólag, hogy akik az erdőőri gyakorlati szolgálatot megkezdték erdőőri vizsgát tehessenek. A közgyűlés az indítványt elfogadta és felkérték az elnökséget, hogy az ügyben járjon el a földművelésügyi minisztériumban. A szoros program alapján a közgyűlést követően körsétát tettek a vendégek Pécs nevezetességeinek a megtekintésére, majd a nap zárásaként vacsoraesten vettek részt. A közgyűlés hivatalosabb része az első nappal lezárult, a következő két napban a kirándulások és a pihenés vették át a főszerepet. Az egyesületi tagok a második nap kirándulást tettek Pécs szab. kir. város és a Pécsi Székesegyházi Uradalom Erdőgazdaságának az erdeibe, az útirány a következőképpen nézett ki: Mecsek Egyesület menedékháza, Lapiskunyhó, csemetekert, Kozári Vadászház, Szent-István akna külszíni berendezéseinek a megtekintése, Kőlyuk barlang. A szakmai napot fürdőzés és a szabadban elfogyasztott – a beszámolók alapján – pompázatos malacsültes vacsora zárta Sikondafürdőn. Az előző nap esti elkényelmesedést egy mozgalmasabb másnap délelőtt követette a Siklósi vár és a környékbeli erdők megtekintésével. A vendégek házigazdája gróf Benyovszky Móric nagybirtokos és családja volt, akiknek szűnni nem akaró éljenzéssel köszönték meg Harkányban, az ebéd közben a szíves vendéglátást. Az 1935. évi vándorgyűlés ezzel véget ért. Banális frázis, de igaz: a pécsi kirándulásokra ismételten nagy örömmel emlékeztek vissza az egyesületi tagok. |