Az 1963. évi VándorgyűlésGazdasági fejlődés Göcsej térségében Az OEE 1963. évi vándorgyűlését az egykori Délzalai Állami Erdőgazdaság munkaterületébe tartozó Göcseji bükktájban tartották. A közgyűlésnek Nagykanizsa, a szakmai bemutatóknak pedig a hajdani Tornyiszentmiklósi Erdészet adott otthont. A korábban elmaradott térségnek tekintett Göcsej nagy fejlődésnek indult, ami az olajnak és az erdők államosításának köszönhető. Az olaj iparvidékké tette az ősi tájat, az államosítás pedig lehetővé tette az erdőgazdálkodás iparosítását. Az Erdészeti Lapok korabeli száma így ír a találkozóról: „Ebbe a megváltozott göcseji tájba kalauzolta a vándorgyűlés rendezősége ez alkalommal a gyűlés résztvevőit. A természeti bemutató hűen illusztrálta az előző napon elhangzott szakmai előadásokat. Megismertetett a bájosan kedves zalai tájjal, bemutatta az országnak talán legszebb bükköseit, szemléletes képet adott az erdőfeltárási munkákról és egy rendkívül mutatós felújító vágáson keresztül adott ízelítőt az Erdőgazdaság erdőművelési munkáiból.”  A találkozó július 12-én 9 órakor
Kaán Károly szülőházánál az emléktábla koszorúzásával vette kezdetét. A
vándorgyűlést 10 órakor Dr. Madas András, az OEE elnöke nyitotta meg a
nagykanizsai Városi Művelődési Házban. Beszámolóját követően Németh László
igazgató előadást tartott A Délzalai Állami Erdőgazdaság általános ismertetése
címmel. Ezt követően átadták a Bedő Albert-díjakat, majd Andor József főmérnök
megtartotta előadását Bükkgazdálkodás és feltárás a Délzalai Állami Erdőgazdaság
nagy termőképességű bükköseiben címmel, melyre a másnapi terepi program is
épült. A beszámolókat hozzászólások, az OEE vezetőségének megválasztása, később
pedig a városi múzeumi kiállítás megtekintése követte. Az első nap
városnézéssel, valamint a szokásos ismerkedési esttel zárult.
Másnap reggel az Erdőgazdaság feltárási és erdőfelújítási munkájának megtekintésére és bejárására indultak a résztvevők. Első állomásukon a Tornyiszentmiklósi Erdészet vétyemi területén a feltáróhálózatot, az új útépítési munkálatokat tekintették meg. Délután az Istvándi bükkösökbe és a Bázakerettyei Olajüzembe látogattak. A program a bánkürtösi természetes felújítóvágások megtekintésével folytatódott, ahová Bucsutáról kisvasúttal jutottak el. A kétnapos találkozó a bucsutai völgyben rendezett estebéddel ért véget. Bedő Albert-díjasok 1963-ban: - Dr. Sébor János egyetemi tanár, az Erdészeti és Faipari Egyetem Földméréstani Tanszékének vezetője, Sopron - Rott Ferenc főmérnök az Országos Erdészeti Főigazgatóságon, Budapest - Szöllősi József erdészeti és vadászati felügyelő, Kaposvár - Kósa Sándor kerületvezető erdész, Nagykanizsa |