10. Parádfürdő környéki barangolások. Múlt-jelen-jövő.
Az erdő és a zene szerepe a fenntartható életmódra való nevelésében (Kapcsolódás a Muzsikál az erdő Mátrai művészeti napok programsorozathoz)
Létszám: 80 fő
Felelős: Somay Gergely, Parádfürdői Erdészet
Táv: Eger – Recsk – Parád – Eger
(busszal, helyben gyalog)
Indulás: 7:00
A Vándorgyűlés egyetlen mátrai programja, melynek első állomása a recski Nemzeti Emlékpark, ahol a múlt nyomasztó örökségét ismerhetjük meg.
A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb „magyar Gulag”.
A szovjet mintára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették. A táborban a társadalom minden rétegéből voltak foglyok, s mindenkinek megvolt a saját története; hogy miért került Recskre.
Sztálin halála (1953. március 5.) után a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt ezt is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták, és lényegében semmi sem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig helyreállítottak, eredeti állapotában – a túlélők elbeszélése, illetve a meglévő fényképek alapján. A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.
A Nemzeti Emlékparkban a helyszínt és a kort kiválóan ismerő szakvezetőnk Dr. Bank Barbara történész, kutató, oktató lesz.
Ezután tovább utazunk Parádra az egykori Károlyi család bitokára. A Károlyiak (gróf Károlyi György, fia gróf Károlyi Gyula, és unokája gróf Károlyi Mihály nagyban hozzájárultak Parád és Parádsasvár arculatának kialakításához, kastélyokkal, parkokkal, fürdőkkel, impozáns fasorokkal, vadászházakkal. A településre beérve a buszban néhány szót ejtünk az épített környezetről, a kor híres építésze, Ybl Miklós által tervezett épületekről, valamint az ország neves kertépítő szakembere Jámbor Vilmos által tervezett parkokról, fasorokról, arborétumról.
Az Ilona-völgybe is egy ilyen fasor között érkezünk meg, közben a buszból megtekintve a tíz éve elpusztult, de később védelmet kapott Rákóczi fát, a Mária képet, a Csevice kutat, és a mellette a két éve kialakított játszóteret és erdei tornapályát.
Kis frissítés, felfrissülés után egy kb. 1,7 km-es séta az Ilona-patak mentén, az Ilona -völgyi vízeséshez, útközben a természetszerű erdőgazdálkodás bemutatása a környező bükkös erdőállományokban. A túrát vezetik Somay Gergely a Parádfürdői Erdészet vezetője és Szabó Lajos erdőmérnök, a „Muzsikál az erdő” rendezvénysorozat főszervezője. Téma: Az erdő szerepe a fenntarthatóságra nevelésben. Természetszerű erdőgazdálkodás
Ezt követően az Ördög-gátnál erdei, zenei élményben lehet részünk, a „Muzsikál az erdő” által ihletett népzenei alapú album ősbemutatója: Corpus Harsona Quartett és Szokolay Dongó Balázs
A „Muzsikál az erdő” rövid bemutatása:
A 2024-ben 21. alkalommal szerveződik a „Muzsikál az erdő” rendezvénysorozat, mely a Mátrai erdőkből, az Egererdő Rt. Bátonyterenyei Erdészetétől indult el. A Muzsikál az Erdő Alapítvány szervezi. Mára az erdészeti ágazat fontos kapcsolódási pontja a társadalommal, a művészvilággal, Kárpát-medencei kiterjesztésű. A rendezvénysorozat fő célja: közösségünket környezettudatos, fenntartható életvitel irányába fordítani az erdő és a zene, a művészetek erejével. Az erdőpedagógia, a környezeti nevelés új módszertanát vezette be a fenntarthatóságra nevelés megvalósulásáért, az erdőről, az erdőgazdálkodásról alkotott valós kép kialakításáért. A fenntartható erdőgazdálkodást, mint jó példát mutatja be.
A „Muzsikál az erdő” alkotói pályázatokat is szervez (fotó, irodalom, gyermekrajz, zeneszerzői).
A „Muzsikál az erdő” szervezése kapcsán egy jelentős összefogás valósult meg a művészek, erdészek, természetvédők, önkormányzatok, civil szervezetek és a támogatók között.
Jellemző programok: klasszikus és népzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, erdei sport események, szakvezetéses erdei séták, gyermekprogramok, helyi termékek bemutatói.
A „Muzsikál az erdő” rendezvények különleges erdei helyszíneken a családok valamennyi generációja számára nyújtanak testi-lelki feltöltődési lehetőséget.
A Príma, Nógrádikum Díjas rendezvénysorozat a „Minősített Fesztivál” címet viseli. Az erdő és a zene ilyen jellegű közös megjelenésével európai szinten is egyedülálló.
A koncert után séta vissza a tisztásra, az ebéd helyszínére, közben megtekinthető a „Muzsikál az erdő” Fotópályázatának és Gyermekrajz pályázatának kiállítása, a helyi termelők bemutatója, a kézműves foglalkozások.
A lelki feltöltődés után a testünk is megkapja a magáét, az erdei koncert után következik az ebéd az Ilona-völgyben felállított sátrakban.
Helyi termékek, palóc gulyás, házi rétes és hűs italok után búcsú Parádfürdőtől és utazás vissza Egerbe.