11. A Heves-Borsodi-dombság erdészeti és kultúrtörténeti bemutatása

Létszám: 45 fő 

Felelős: Beniczki János, Pétervásárai Erdészet

Táv: Eger – Mátranovák– Pétervására - Eger

(busszal és gyalog: kb. 2 km gyalogtúra a Fehérszékhez és vissza, Pétervásárán kb. 1 km)

Indulás: 8:00

Egerből busszal Mátranovák községbe utazunk, ahol megismerkedünk a Heves-Borsodi-dombság sajátosságaival és megtekintjük a Fehérszék elnevezésű riolittufa-képződményt.

A Heves-Borsodi-dombság (régebbi nevén Óbükk) hazánk egy kevésbé ismert tájegysége, mely a Mátra és a Bükk hegyvonulatai között helyezkedik el. Az alapkőzet nagyrészt oligocén homokkő (palócul apoka), ami könnyen erodálódik, s az így kialakult meredek falú szakadékos mellékvölgyek, éles gerincek, törmeléklejtők sokszor inkább középhegységi arculatot adnak a dombvidéknek. Ebből üde színfoltként emelkedik ki a Fehérszék nevű riolittufa-képződmény, melyet Mátranovák község felett első állomáspontunkként tekintünk meg, könnyű, de terepi lábbelit igénylő 1 kilométeres túrával. A holdbéli tájhoz hasonlító helyszínről jó panoráma nyílik a tájegység jellegzetes domborzatára, erdőtársulásaira, így az erdészet bemutatása is itt történik.

Az egész dombvidék alatt nagy kiterjedésű, gazdag szénlelőhelyek találhatóak, melyek a bányászat révén körülbelül egy évszázadig jelentettek megélhetést a környéken élő embereknek. Rövid fehérszéki túránk után visszatérünk Mátranovákra, ahol két turnusban megtekintjük a Bányász Emlékház kiállítását, miközben az udvaron helyben készült jellegzetes palóc ételeket és  környékbeli söröket, valamint helyi termelők finomságait kóstolhatjuk meg.

Buszra szállva Pétervásárának vesszük az irányt, amelyet az ország egyik leggazdagabb, eredetileg horvát származású családja, a Keglevichek birtokoltak az 1600-as évektől. A város arculatát meghatározó műemléképületek mind a család nevéhez köthetőek, melyeket a program második felében vezetés kíséretében megtekintünk. A programon azt is megtudhatjuk, hogy a Keglevich család hogyan kötődik az erdőgazdaság múltjához. Elsőként a péterkeiek „palóc katedrálisát” csodáljuk meg, mely már messziről tekintélyt parancsolóan emelkedik ki két tornyával, mint a hazai romantikus építészet legelső képviselője. A templom különleges, vagyont érő egyházi kincset rejt, kriptája a grófi család temetkezési helyéül szolgált, melyet a nemesi ág utolsó sarjának halálával befalaztak.

Ezek után néhány perces sétát teszünk a család csodaszép barokk kastélyához, mely jelenleg az önkormányzat tulajdonában áll és korábban a mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumaként üzemelt. A kastélyban jelenleg csak a díszterem illetve Fazola Henrik kovácsoltvas munkái őrzik a régmúlt fényét. Az egykoron szebb napokat látott épület felújításra vár, szabadon nem látogatható, de a vándorgyűlés tiszteletére megnyitja kapuit a résztvevők előtt.